Hi!

Pénteken reggel 10ig dolgoztam, akkor aztán Andrea elment a két kicsivel asszem egy bnőjéhez. Úgy volt, h du csak 5 kor kell elkezdenem dolgozni, de végül 4:40 lett belőle... :S Este ¼ 9ig dolgoztam, utána szabad voltam. Tv-ztem, de nem túl sokáig, mert a hétről maradt 3,5 órám, amiből 2t SZOMBAT REGGEL FÉL 8TÓL (!!!!) kellett ledolgoznom…:S Szóval a szombat reggeli alvás ki volt lőve…:S Bakker, még sötét volt mikor felkeltem… Andrea már fent volt, de aztán még visszafeküdt, míg a kicsikkel voltam... :S Fél 10kor aztán elmentek Oma-hoz reggelizni. Nem vágom, h mit esznek a németek ezen a közös reggelizésen… Mármint nem úgy mit esznek, h zsömlét vagy mit, hanem h mi a fenének jó az, másnál reggelizni? A reggelibe (főleg hétvégén) az a poén, h otthon, egyedül (családi körben), pizsiben, kócos hajjal, kómás fejjel kajálhatsz 10-11 körül, és nem kell sehova sietni. Ehelyett ők korábban felkelnek, letusolnak, éh gyomorral utazgatnak, majd 10-11 körül nagy ünnepélyesen megreggeliznek… Na mind1, ő dolguk. Nálunk szombaton 10 előtt senki nem fog reggelizni, az hétszentség. Még felkelni se. Kivéve, ha szép csendben megcsinálja magának, anélkül, h bárki mást felébresztene vele.

(A másik dolog, ami totál kikészít, h VASÁRNAP REGGEL képesek 8kor felkelni, letusolni, felöltözni, elmenni a pékségbe és fél órát sorba állni (mert ugye a többi is ugyanilyen hülye), csak h friss zsömlét egyenek… Eszem megáll komolyan… Nincs az a zsömle, ami megérne ennyi hercehurcát. Miért nem vesznek szombat este zsömlét, zárják el légmentesen, ugyanúgy (az otthoni zsömle még jobban is) ízlik, mint a vasárnap reggel vásárolt, és még csak felöltözni se kell hozzá… Ez megint csak egy olyan dolog, ami nálunk tuti nem lesz.)

Visszatérve… Munka után aztán beültem egy kávézó-pékség szerűségbe egy sütire. Ezt is mondjuk tök sznobnak találom, h beülnek valahova órákra egy sütit megenni, ahelyett, h sütnének otthon maguknak vmi finomat, de hát egyszer ki akartam próbálni. Hajjajj, olyan finom sütit ettem, h na… (DE!! Nem volt finomabb, mint Hugi ananászos-cseresznyés sütije, az fix.) Alig akartam kijönni… De mivel nem volt több pénzem, nem igazán volt értelme ott maradni. Itthon aztán filmet néztem, olvastam, tv-ztem, amihez épp kedvem volt. Este Supertalent, meg Mario Barth, így vasárnap (elvileg) 1ig aludtam. (Az óraátállítás miatt csak 12ig.) Andrea megkérdezte, mikor lementem „reggelizni”, h eddig aludtam? Hát, gondoltam, ÉN veled ellentétben a héten minden reggel 7kor keltem, még SZOMBATON is!!! Szal IGEN, 12ig aludtam… Valami ellenvetés esetleg?? :S

Du aztán mostam, kitakarítottam a szobám, meg a fürdőt, este beszéltem anyáékkal telefonon, meg kiolvastam a könyvet. (Richard Laymon: A sziget. Elég beteg dolgok vannak benne, de baromi izgalmas, csak ajánlani tudom. :))

Ma reggel megint elaludtam, mert hülyén állítottam be az ébresztőórát, de 7:33kor már lent voltam, szal csak a reggeli tust hagytam ki. Am fura volt, mert felébredtem ¾ 4kor, 5 körül, 6 előtt kicsivel, és mindig megnéztem, h nem aludtam-e el, szal mintha éreztem volna, h vmi gáz van, de annyira nem voltam ébren, h megnézzem az ébresztőórát…:S

Aztán de. német, majd 4től kell megint dolgoznom. A kertbe kell majd a leveleket összegereblyézni, valszeg. Már alig várom…:S Na jó, nem, azt am télleg szeretem, főleg, h ma egész jó idő van. Ki kell használni az ilyet. :)

Amit még akartam írni, h találtam megint egy cikket, ahol takarítót keresnek, csak ez Ahrensburgban van, kb 15 perc vonattal. Felhívtam őket, a csávóval beszéltem megint, azt mondta, ma visszahív, mert nincs nála a határidőnaplója, de eddig még nem hívott. Nagyon nagyon reménykedek, h visszahív, mert jó lenn egy kis plusz pénz…:(

A kicsikről… Johannesnek már ugye rendesen kint van a 2 foga. Frida már tud állni, radiátorba meg ágyba kapaszkodva, csak aztán a leüléssel vannak még gondjai, mert ülni még egyáltalán nem tud. Valamelyik este (asszem pénteken) egyedül voltam velük egy ideig, mert Andrea elment Chiaraért, meg aztán vásároltak is, amiről jó lett volna, ha előre szól, na mind1… Szal 7 körül épp Johannest etettem a kanapén ülve, mikor Frida felállt mellettem. Ránéztem, ennyit mondtam: „Frida, das wird soooo weh tun…” Épp kimondtam a tun szót, mikor eltűnt a feje és akkorát koppant a szőnyegen, h eskü azt hittem, komoly baj lesz belőle… Szóval volt 2 bőgő gyerekem, de egyiket se tudtam igazán megvigasztalni anélkül, h a másik ne ordítsa ki a tüdejét… A lényeg, Frida állandóan mászik mindenhova, feláll mindenhol, ahol Johannes már biztonsággal áll, de a végén az esetek 90%-a akkora eséssel végződik, h a padló beleremeg… Na ezért nem lesz nálunk parketta a gyerekszobába. Csak vastag szőnyeg.

Szerdán remélem tok egy kicsit netezni, attól függ, h David itthon lesz-e. (Most egész hétvégén nem volt itthon, péntek reggel ment el asszem és ma este fog csak megjönni...) Utána ugye megyek Berlinbe, ahol remélhetőleg megvesszük a laptopot, szal ha minden szuperül megy, akkor vasárnap este, már elérhető leszek fészbukon, vagy skypeon. Csak addig bírjam még ki valahogy…