Hey!
Kedden tényleg sima estém volt. Segített Andrea lefektetni a két kicsit, aztán elmentek, én meg gyors vasaltam, összehajtogattam vagy 3 adag ruhát, aztán fél 10 körül már a Bayern-Zürich visszavágót néztem. Szerencsére a gyerekek aludtak, nem volt gond. 10 után jöttek haza Davidék, nézték tovább a meccset, én viszont feljöttem.
Szerdán 10kor indult a nap, 12ig sportolni voltunk Andreával. Odafelé úton megkérdezte, h el tudnám-e képzelni, h többet dolgozzak, ha többet fizetne. Ugyanis februártól visszamenne dolgozni, Lübeckbe, orvosként. Ami azt jelenti, h 7től du 3ig kéne dolgoznom. Valszeg a Nagyi besegítene hétfőn meg kedden, de a maradék 3 napon 8 órám lenne. Hát nem tom… Nem tom, h az a tény, ha akkor már 1 évesek lesznek, az jó-e vagy sem. Mert jó esetbe tudnak már majd beszélni, enni, de járkálni is, és 2 gyerek után futkosni 8 órán keresztül, az necces… Na mind1, ez majd még úgyis eldől. De ha belegondolok, a családból én leszek a legtöbbet velük… Am 12 körülig volt munka, aztán itthon ebédkészítés, utána szabad voltam. Fél 4kor mentem le megint, Andrea mondta, h ha 8ig ágyba rakjuk a kicsiket, elmehetek röpizni. :)
Pontba fél 8kor szabad voltam. Gyalog mentem, én értem oda először, aztán Florian (ajjj, olyan cuki XD), de az ajtó még zárva volt. Most am 10en voltunk, és ott volt Julia is, akinek eredetileg az email írtam. Szal 2 lány és 8 pasi… Jó volt az edzés, bár baromi fárasztó. A végén játszottunk is, de csak egy 15öst. Szar volt, mert én is az voltam. Még a női hálónál se tok ütni meg blokkolni, minek próbálkozzak akkor a férfi hálónál? Ha Arne vagy Florian csak simán odaáll a hálóhoz leengedett kezekkel, sokkal több veszély jelentenek, mint én nyújtott kezekkel ugrálva jelentenék…:S Szar dolog ilyen alacsonynak lenni, egy fiú csapatba… Am mindenki baromira elfáradt, szal jó edzés volt. Gyalog akartam hazamenni, de esett, így Julia felajánlotta, h hazavisz. Itthon tus, aztán a fürdőszoba rendberakása, mert ma vendégek jönnek és itt lesznek fent nálam.
Ma reggel 8ra mentem a bankba számlát nyitni, aztán 9től 3ig dolgoztam. Fárasztó volt, szünet nélkül. Most fél 4 van, épp most jöttek meg a vendégek, Andrea egy régi bnője meg a pasija. Ma sztem elmék vásárolni, könyvtárba, hozok ki dvd-t, ha van vmi normális.
A kicsikről: Frida nem rég elkezdett mászni a csúszós parkettán, ma már a szőnyegen is megy, bár az még lassabban. És elkezdett nőni az első foga is. Eddig mindenben Johannes volt az első, de ebben Frida megelőzte.
Ma reggel, mikor mentem ugye a bankba 8ra, láttam egy csomó gyereket a suliba menni. Basszus, olyan szívesen lennék most ált sulis… Érett(ebb) fejjel olyan sok mindent másképp csinálnék. Emlékszem, mindig felnőtt akartam lenni. De lehetőleg minél gyorsabban. Most meg… Bár lehetnék megint 5.-es… Nem tom, láttátok-e a Benjamin Button különleges élete c filmet. Brad Pitt játszik benne, nekem nagyon bejött. Nem a pasi, hanem a film. Arról szól, h egy csávó, mikor megszületik, olyan mint egy szottyadt vén öregember. És ahogy nő, egyre fiatalabb lesz. Míg a végén felnőttkori szerelmének karjaiban hal meg, pici babaként. Állati film, kíváncsi lennék, milyen lehet úgy élni. Mikor már dolgoztál, tanultál, éltél, akkor gyereknek lenni, játszani, felelőtlennek lenni. Honnan kéne azt 20évesen tudnom, h mi a fenét akarok csinálni az elkövetkezendő 0-70 évben? Főleg úgy, h a fele életedet tanulással töltöd, aztán ott állsz 2 nyelvvizsgával meg 3 diplomával a zsebedben, és mégsincs semmid. Se munkád, se családod, se életed. Ki akar ilyen életet? Mert én nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése